Áprilistól három hónapon át a színházé lesz a főszerep hazánkban: az április 1-jével induló 10. Nemzetközi Színházi Olimpia a világszínház nagyszerű előadásait, nemzetközi és határon túli társulatok produkcióit kínálja 58 ország mintegy 400 társulatának részvételével. A különleges előadások, színházi, tánc-, báb- gyermek és ifjúsági fesztiválok, amatőr- és diákszínjátszó találkozók, kiállítások és szakmai programok az ország teljes területén zajlanak majd, így a szervezők reménye szerint mindenki részese lehet az idei év egyik legnagyobb európai kulturális ünnepének. Összeszedtünk 8 olyan előadást, amit szerintünk semmiképp sem érdemes kihagyni!

MM – 061.hu

Nóra

Ibsen Nórája izgalmasnak ígérkezik a görög Theodórosz Terzopulosz rendezésében, aki mint ötletgazda máig felügyeli az színházi olimpiák szervezését.

Nóra tökéletesen játssza az élet színházát. A végletekig fokozza, amíg csak fel nem robban, kiszabadítva az ego elkábított magját. Nóra a színháznak azt a küzdelmét szimbolizálja, hogy túllépve önnön színház voltán életté váljon; hogy lángra lobbanjon, hogy felfedje a Láthatatlant, a Semmit. Ez a rejtett, színfalak mögötti színház már nem is képes színházként létezni. Ibsen Babaháza végső soron tanulmány a színház mibenlétéről.

Nóra kényszeresen elégíti ki vágyait. A pénz azt a létfontosságú vitális elemet képviseli, mely a pszichéjéből hiányzik. Illik hozzá a Torvalddal való kapcsolat: ő a férfi babája, kanárija. Nóra bevallja: a szerepét oly kötelességtudóan játszó baba már ott tart, hogy legszívesebben felrobbanna és leleplezné a csalást. Torvaldot hibáztatja képmutató életéért, de valójában egymás cinkosai a hazugságban. Hallgatólagos megállapodásuk lehetővé teszi, hogy elfedve ellenséges érzelmeiket elhitessék magukkal: olyan ideális párt alkotnak, akiket valódi szerelem köt össze, miközben valójában őszintétlenségben, egy babaházban, egy maszkabálban táncikálva élik az életüket (…)

A dráma a végkifejletben, Nóra átlényegülésével tetőzik. Tompa csattanással csukja be maga mögött az ajtót, Torvaldot és gyermekeiket hátrahagyva. Túllép a konvencionális társadalmi értékrenden, és az ismeretlenbe menekül. Ez az öngyilkosság, az önfeladás egy olyan formája, amely megteremtheti a feltételeket a hiteles én megszületéséhez. Mert a játék a Babaházban a félelemmel teli, konstruált ego és az elfojtott, valódi én között zajlik, mely levegőért kapkod. Abban a pillanatban azonban, amikor levegőhöz jut, az ürességgel szembesül. Ez az önismeret ára, ami a színház mozgatója is egyben.

Látható: 2023. 04. 16., 17. Nemzeti Színház
Rendezte: Theodórosz Terzopulosz

Ifjú Barbárok

Az előadás a két világhírű magyar zenetudós, Bartók és Kodály barátságát, első népdalgyűjtő útjainak motivációit és élményeit dolgozza fel, miközben magyarságtudatunk, nemzeti azonosságtudatunk ma is aktuális kérdéseivel szembesíti a nézőt. A fiatal alkotócsapat ismét olyan ősöket hívott társul, akiknek példája és minden fájdalmon átívelő hite és missziója, komoly segítséget nyújthat számunkra a 21. század útvesztőiben. Mindezt a tőlük megszokott gyors, ötletes, fiatalokhoz is szóló módon, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyszerű színészeinek szereplésével.  

“Ifjú barbárok lett a címe. Nem célunk Bartók és Kodály életét elmesélni, lehetetlen volna, egyáltalán nem célunk történetet mesélni vagy zenés darabot írni. Valójában céltalan, nem halad sehová, nem találtunk üzenetet vagy mondanivalót, nem lesznek főszereplők és tanulság sem lesz a végén, igyekszünk minél kevesebbet beszélni. Visszhangokat kerestünk, amik ma ugyanúgy szólhatnak, mint száz évvel ezelőtt” – írják az alkotók.

Látható: 2023. 04. 19., 20., 21., 22.
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

Elektra

“Kórház az egész világ, melyben fogoly minden férfi és nő – színházi munkáim hátterében ez az alapvető meggyőződés húzódik meg. Másképpen szólva, a színház számomra olyan kifejezési forma, amellyel a drámaíró megfogalmazza az emberről mint betegről alkotott felfogását. Néhány drámaíró talán kifogásolja ezt a megközelítést, de meggyőződésem, hogy minden nagy színdarab értelmezhető ily módon” – fogalmaz Suzuki Tadashi, aki Szophoklész Elektráját hozza el a Nemzeti Színházban.

Elektra apját, a trójai háborúból hazatérő Agamemnont meggyilkolja felesége, Klütaimnésztra és szeretője, Aigiszthosz. Klütaimnésztra és Aigiszthosz száműzi Elektra testvérét, Oresztészt, Elektrával pedig mostohán bánnak, fogoly lesz belőle az anyja házában. Az apját gyászoló Elektra egyetlen reménye, hogy Oresztész visszatér, és bosszút áll a gyilkosokon. Klütaimnésztrát rémálmok gyötrik, retteg Oresztész hazatértétől. Elektra nővére, Khrüszothémisz, akit anyja szintén fogságban tart, házasságra és gyermekekre vágyik. Mikor Oresztész nagy sokára hazatér és felfedi, kicsoda valójában, Elektra végül szembesül a sors iróniájával.

Látható: 2023. 04. 25., 26., Nemzeti Színház
Rendező: Suzuki Tadashi

Macbeth

Shakespeare klasszikusa egy indiai rendező felfogásában. A Ratan Thiyam által 1976-ban alapított Chorus Repertory Theatre India egyik legelismertebb kortárs színházi társulata. A társulat India legészakkeletibb régiójában, Manipur államban található bázisa a kortárs színház nemzetközi központjává nőtte ki magát. Thiyam a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, ő volt a 8. Színházi Olimpia művészeti vezetője.

Macbeth: egy betegség, egy veszélyes járvány neve. A betegség jellegzetes tünetei: féktelen vágy, kapzsiság, erőszakos viselkedés. E tünetek diagnosztizálását nehezíti, hogy a felszín helyett a romlott, beteg elme rejtekében csíráznak ki. A betegség egy titkos és veszélyes, bonyolult felbujtó-összeesküvő terv formájában sarjad és halad előre. Végül szárba szökkenve az emberiség erőszakos elpusztításához vezet. A veszélyes betegség felszámolása érdekében hozott irodalmi, művészeti, tudományos és vallási intézkedések ezidáig nem hatoltak el a betegség gócpontjaként működő elme belsejébe. Macbeth az emberi nem legrútabb megjelenési formája a mai világban. 

Látható: 2023. 05. 03., 04., Nemzeti Színház
                 2023. 05. 06. Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Dunaújváros
Rendező: Ratan Thiyam

Resurrexit Cassandra

A Jan Fabre által rendezett szólóelőadásban Stella Höttler alakítja Cassandrát, a papnőt, a sámánt, szent asszonyt, a jövőbe látó jósnőt. Tragédiája, hogy senki nem hisz neki, mert féleszűnek, hisztérikusnak, a falu bolondjának tartják: suttog, üvölt, sikoltozik, sok-sok éve ismétli az általa látott szörnyűségeket, mindhiába. Pedig megannyiszor megmenthette volna a világot. Jan Fabre színházának nélkülözhetetlen elemei a káosz és fegyelem, ismétlődés és őrület, metamorfózis és anonimitás; színházfelfogását gazdag formanyelv jellemzi, dialógusait egyéb elemek – tánc, zene, opera, performansz, improvizáció – egészítik ki.

Látható: 2023. 05. 19., 20., Nemzeti Színház, Budapest
Rendezte: Jan Fabre

BROS

Ehhez az előadáshoz egy névtelen férfiakból álló, nagy létszámú csoportra van szükség. Ezek a férfiak – akiket az „utcáról” hívnak be az alkotók – tudtukon kívül, megkérdezésük nélkül az előadás főszereplői lesznek. Színpadra lépésük előtt mindegyiküknek alá kell írnia egy viselkedési szabályokat tartalmazó listát, és meg kell ígérnie, hogy szigorúan betartja mindegyiket.

E szabályok “színészi” kötelességeiket írják körül. A “színészeket” még a lista aláírását követően sem tájékoztatják az előadásról. Néhány perccel a produkció kezdete előtt minden “színész” kap egy rendőr egyenruhát és egy fejhallgatót.

Amikor felmegy a függöny, a “színészeknek” aprólékosan végre kell hajtaniuk a fülhallgatón keresztül érkező utasításokat. Az instrukciókat valós időben és egyénenként kapják, s a feladatok teljesítésére meghatározott idő áll a rendelkezésükre. A parancsok forrása kívül  esik a színpadi téren, így a nézők számára nem lesz látható. 

Látható: 2023. 05. 23., 24. Nemzeti Színház
Rendező: Romeo Castellucci

Fény-anyag Juliette Binoche-sal

Június 7-én Fény-anyag címmel különleges olvasásperformansz lesz látható az Oscar- és BAFTA-díjas Juliette Binoche részvételével a Nemzeti Színházban. A francia művésznő produkciója egy születőben lévő előadás főpróbája, amely Az angyal válaszol című könyv nyomán született. 1943-44 fordulóján, a világháború embertelenségében négy igazságra éhes fiatal művész beszélgetni kezd, kérdéseket tesz fel egymásnak, amelyekre váratlan választ, tizenhét hónapon át tartó tanítást kapnak. A társaság egyetlen túlélője Mallász Gitta, aki lejegyzi ezeket a beszélgetéseket – így született meg Az angyal válaszol kötet, amely immár 25 nyelven olvasható. Juliette Binoche hosszú ideje a kötet rajongója, aki most színpadról is elénk tárja ezt a művet. Az esten Wajdi Mouawad színész-rendező és Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház művésze is részt vesznek. Az előadásra a jegyértékesítés hamarosan indul.

Látható: 2023. 06.07., Nemzeti Színház
Dramaturgok: Kardos Gyöngyi, Sepsi Enikő